Kelemen Hunor, az RMDSZ - egyelőre kettő közüli - egyik szövetségielnök-jelöltje azt találta mondani a minap az egyik erdélyi újságnak, hogy " a Fidesszel szót lehet, szót kell érteni, ismét csak azt az elvet követve, hogy a partnerség fontos."

Ezt megírta a Magyar Nemzet is ma délelőtt, amely tovább is idézte Kelement: "A partnerségnek pedig a lényege az, hogy egymásra oda kell figyelni, egymást meg kell érteni, de a döntéseket külön-külön hozzuk meg” – mondta Kelemen Hunor.


Így tehát a két elnökjelölt csatájában szinte biztosan Kelemen mellett teszi majd le a voksát az anyaországi kormánypárt - miután Echstein-Kovács Péter, pedig a liberális irányzatot képviseli.

Máskérdés, hogy mennyire volna ezt célszerű nyiltan felvállalni a Fidesznek - mármint Kelemen esetleges támogatását - hiszen az elmúlt hónapokban két esetből kettőször nem a magyar kormány által preferált magyar párt győzött a vetélkedésben. Így Kárpátalján alulmaradt a KMKSZ, a rivális UMDSZ-el szemben, míg a Felvidéken pedig az MKP, ha kevéssel is de kiszorult a törvényhozásból, az asszimilánsnak mondott vegyespárt, a MOST-Híd pedig rendkívül jól szerepelt.

Az is kérdés, hogy az amúgy a Makró-i irányzatot követő, és nyiltan erős jobboldali nézeteket valló Kelemen Fidesz-orientáltsága mennyiben egyoldalú és önkéntes? Azaz a Fidesz "megkörnyékezte-e" mintegy "beágyazni" próbálva magát az RMDSZ-be, azaz élvezi-e Orbán Viktor támogatását?

A helyzet már csak azért is pikáns a magyar pártok szempontjából Erdélyben: mert végsősoron mindhárom számottevő tömörüléshez van köze a Fidesznek.

Vegyük sorra a legegyértelmübb okokat, hogy miért is:

1. RMDSZ: mindkét párt az Európai Néppárt tagja, és EP-képviselőik is egy frakcióban foglalnak helyet.

2. MPP: Szász Jenő pártjának alapítása körül néhány éve nagy reményekkel bábáskodott a Fidesz, ő azonban nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket és megszorongatni sem volt képest az RMDSZ-t, amely ugye elméletben a fenti okból ugyancsak Fidesz-kötődésű lehetne

3. EMNT: Tőkés László által fémjelezett szervezet - egyelőre még nem párt, de jó úton halad afelé - talán a leginkább kusza kötődésű. Tőkés RMDSZ-színekben jelenleg is EP-képviselő, míg az előző ciklusban épp az RMDSZ óvása miatt nem ülhetet be, akkor még mint független (EMNT támogatással) az Európai Néppárt soraiba Brüsszelben. Ráadásul csakúgy mint Szász, az ugyancsak székelyföldi származású Tőkés is az RMDSZ-ből indult, Szásszal szemben viszont alkalmanként még vissza-vissza tér oda közös jelöltség vagy lista érdekében.

Nem kérdés, hogy a legnagyobb budapesti hátszéllel jelenleg Tőkés csoportja bír Erdélyben, hiszen Szász Jenőt gyakorlatilag leírhatta a Fidesz, miután néhány székelyföldi település vezetésén túl egyébre nem vitte eleddig.

Kérdés mi történik akkor, ha Kelemen Hunor lévén nyiltan jobboldali irányultságú elnöke lesz az RMDSZ-nek? Visszavonja-e pártalapítási szándékát, smintegy visszatér az RMDSZ amúgy sem egysíkú szerveztébe (liberálisok, jobboldaliak és keresztények hármassága jellemzi). Azaz nem csak egy b-tervről van-e szó arra az esetre, ha a felvidéki Most-párthoz hasonló - közép-európai szinten mindenképpen - kártékony liberális eszmét valló Echstein-Kovács Péter és köre kerekedne felül a februári választáson.

Ugyancsak kérdés, hogy ha nyer is Kelemen képes lesz-e olyam emblematikusan irányítani a Szövetséget, mint Markó tette az elmúlt közel húsz év során?

Ha tehát nem alakulnak kedvezően a dolgok, akkor jövő nyárra - mivel a romániai törvények szerint ilyen hosszadalmas és bonyolult egy párt megalapítása - már csatasorba állhat a jobboldali-egyházi gyökerekkel bíró Erdélyi Néppárt (ENP) amely így eléletben könnyedén legyőzhetne a magyar szavazatokat illetően egy liberális, vagy éppen haloványan pislákoló jobboldali irányúltságú RMDSZ-t.

Legalábbis elméletben, hiszen akár még csak a felvidéki válaszátsok éjszakáján sem adtak volna sokan egy lukas garast sem Bugár Béla Most-pártjának sikeréért.

Azaz a választó döntése kiszámíthatatlan, néha hiába mutatnak ezt vagy azt a hivatalos mérések: ha a kacsa nem tud úszni nem a víz a hülye - szögezhetjük le.

Láttunk már hasonlót a 2009-es magyarországi EP-választáskor is, amikor is a Jobbik messze túlszárnyalta a várakozásokat, s nem csak képviselethez jutott, de igen markánsan jelen tud lenni az Európai Parlamentben, három képviselője révén.

Vagyis mutathanak bármit a számok, és lehetnek akármilyenek akár a budapesti várakozások is, az élet és a predesztinált kisebbségi sors keresztülhúzhatja a számításokat.

Így tehát vélhetőn jövő nyáron, ha Kelemen is elnök lesz (és erre "áldását" is adta Budapest),  és Tőkés is pártot alapít valamiképp vagy egységbe kell kovácsolnia számottevő - mivel az MPP-t nem sorolnám ide - "táborát" a Fidesznek Erdélyországban, vagy pedig dönteni kell közöttük.